AKCIÓ!
Öntapadós led csík, 10cm-es darabokra vágható, RGB, 12V |
bruttó 4600ft/m |
30db ledet tartalmazó fényforrás, hagyományos 220V-os izzók helyére |
30db ledet tartalmazó fényforrás, hagyományos 12V-os izzók helyére |
A készlet erejéig bruttó 800ft/db! |
|
Foglalatok: E27, E14, GU10 |
Foglalatok: GU5,3 |
Mi a LED?
Néhány információ, mely segít megérteni a LED működését:
LED-ek különböző méretben: 8, 5, 3 mm-es fejátmérővel
A fénykibocsátó dióda vagy LED neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik. A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet.
A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd ezek miközben visszatérnek eredeti helyükre, fotonokat bocsátanak ki. Nyitóirányú áram esetén a PN átmeneten az elektronok a N rétegből a P-be, a lyukak a P rétegből az N-be diffundálnak. A diffúziós kisebbségi és többségi töltéshordozók között rekombinációs folyamat indul meg, melynek során a felszabaduló energia fotonok formájában kisugárzódik. Nagyobb feszültség hatására nagyobb a kisugárzott fotonok mennyisége, egészen egy bizonyos nyitóirányú áramértékig, ahonnan már nem számottevő a változás.
A sugárzás csak úgy jöhet létre, ha az elektronok átkerülnek a nagyenergiájú vezetési sávból a kisebb energiájú vegyérték sávba. Az elektron eme állapota nem stabil, hanem egy kis idő elteltével visszaugrik az eredeti elektronpályájára. A többletenergia, amivel előzőleg képes volt feljebb lépni, sugárzás formájában hagyja el az atomot. Ez a sugárzás a hullámhossztól függő (lásd a táblázatot) fény formájában jelentkezik. A rekombinációknak körülbelül az 1%-a jár foton kibocsátással, míg a többi hőtermeléssel. Legnagyobb hatásfokkal az infravörös fénydióda rendelkezik (1-5%), a többinél ez 0,05% alatt van.
A LED-ek előnye, hogy a kimeneti fény előállításához alacsony áramot és feszültséget igényelnek, nagy a kapcsolási sebesség, kis helyen elférnek, ütésállók és nagy az élettartamuk.
Felfedezése
1955-ben Rubin Braunstein az RCA cégtől (Radio Corporation of America) fedezte fel a gallium-arzenid (GaAs), és egyéb félvezető-ötvözetek infravörös emisszióját. A Texas Instruments kutatói, Bob Biard és Gary Pittman 1961-ben fedezte fel a gallium-arzenid fénykibocsátását, amelyet az elektromos áram gerjesztett. Ez a fény a nem látható, infravörös tartományába esett. Biard és Pittman felismerte a munkájuk fontosságát, és szabadalmaztatták a LED-diódát. Az ifj. Nick Holonyak a General Electric Company-tól fejlesztette ki az első gyakorlatban használható látható fényű LED-et 1962-ben.
LED készítéséhez alkalmazott összetevők:
Anyag |
Szín |
Hullámhossz |
Gallium-arzenid (GaAs) |
infravörös |
940 nm |
Gallium-alumínium-arzenid (AlGaAs) |
vörös és infravörös |
890 nm |
Gallium-arzenid-foszfid (GaAsP) |
vörös, narancs és sárga |
630 nm |
Gallium-foszfid (GaP) |
zöld |
555 nm |
Gallium-nitrid (GaN) |
zöld |
525 nm |
Cink-szelenid (ZnSe) |
kék |
~500 nm |
Indium-gallium-nitrid (InGaN) |
kék |
450 nm |
Szilícium-karbid (SiC) |
kék |
480 nm |
| Gyémánt (C) | ultraibolya | 400 nm |
Forrás: wikipedia